SOA ‒ Szolgáltás alapú architektúra

A SOA (Service Oriented Architecture) nem kizárólag egy új(abb) informatikai kifejezést, hanem egy üzleti gondolkodásmódot is takar.

A SOA-san kialakított szolgáltatásokra építve end-to-end folyamatok állíthatók össze és jeleníthetők meg a felhasználók számára. Ennek eredményeképpen olyan integrált felület jön létre, mely a lehető legteljesebben automatizálja és ezáltal gyorsítja a folyamatokat. A SOA architektúra biztosítja, hogy a létrehozott folyamatok rugalmasan módosíthatók, optimalizálhatók, valamint folyamatosan nyomon követhetők és mérhetőek legyenek. Az üzleti és informatikai folyamatokat komplex egységben kezeli, lehetővé téve az átjárást az üzleti modellek és az implementáció között.

A SOA segítségével meghonosodik a folyamat alapú gondolkodás, amely segítségével informatikailag támogatott zárt üzleti folyamatok hozhatóak létre, azaz a SOA üzleti értelemben vett filozófiája előtérbe helyezi a folyamatban való gondolkodást és a folyamatszervezést, optimalizálást.

A SOA (és a Business Process Management) eredményeként egy vállalat rövidebb idő alatt vezetheti be új termékeit a piacra, gyorsabban teljesítheti a megrendeléseket, kezelheti az ügyfelek problémáit, és növelheti a működés költséghatékonyságát.

Folyamatmenedzsment

Az üzleti folyamatok több módon is javíthatók: a teljes folyamat újragondolásával és -tervezésével, új módszertanok bevezetésével, vagy a meglévő rendszerek képességeinek bővítésével, továbbfejlesztésével.

Felmérések mutatják, hogy az alapszintű SOA (BPM) beruházások, komolyabb folyamat újratervezések nélkül is jelentős működési költségmegtakarítást eredményezhetnek az időzítési és felelősségi viszonyok pontos meghatározása, állapotátadások definiálása által. (A SOA (BPM) projekthez kapcsolódó üzleti modell tervezésekor nem csak az implementáció első fázisa által hozott üzleti hasznot kell szem előtt tartani, hanem figyelembe kell venni a későbbi, iteratív fázisok során jelentkező értéket is.)

A legtöbb folyamat egy átlagos, kisebb méretű vállalat esetében is jelentős optimalizálási tartalékot rejt magában a manuális munka, interakció, az egyes szereplők, illetve a szervezeti egységek közti feladattovábbítások minősége és a folyamatok nehézkes mérhetősége miatt. A megfelelő optimalizálási feladatok elvégzésével csökkenthető, vagy kiküszöbölhető a manualitás az adatbevitel, elemzés és az irányítás területén, növelhető a cég teljesítőképessége, hatékonysága. Olyan előnyökkel is számolhat a vállalat, mint a kevesebb felhasználói alkalmazás, a gyorsabb folyamat végrehajtás, a folyamatok visszamérhetősége és a rövidebb oktatási ciklusok.

Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a BPM nem csak a technológiáról szól. A technológia csak eszköz, mely segít a célok elérésben. A BPM és a hozzá kapcsolódó változáskezelés képes folyamatosan életben tartani a pozitív változásra nyitott munkaszemléletet, nem csupán megoldásokat, hanem módszertanokat is adva a felhasználóknak.

Támogató eszközök

A SOA (cutting edge) eszközei úgy kapcsolják össze a folyamatok emberi és rendszeroldalát, hogy az üzleti elemzők kód írása, illetve az informatikai rendszerek mély technikai ismerete nélkül is megtervezhessék és szimulálhassák az üzleti folyamatokat. Az elemzők a grafikus felületen, UML- és a BPMN (EPML) modellek használatával tervezhetnek, rugalmasan alakíthatnak ki üzleti szabályokat. Az egyes munkafázisok közötti kommunikációt a szabványosság adja. A Designer az elkészített modellt XML-alapú leíró nyelven adja át az IT-nak.

Az elkészült üzleti folyamatok általában internetes vagy intranetes felületen válnak elérhetővé. Gyakori igény az egységes desktop felület kialakítása is, ahol portálszerverben futó portletek képviselik az egyes üzleti folyamatokat. A használt eszköztől függően lehetőség van akár teljes körű szimulációra is. A folyamatmodell elkészülte után az erre megfelelő eszközben vizsgálhatók a teljesítményjellemzők (költségek, futási idők, szűk keresztmetszetek). A szimuláció során paraméterek adhatók meg, mint például aktivitás szintű futásidők, terhelés, erőforrás-kiosztási és queueing stratégia, illetve tranzakció-végrehajtási valószínűségek. Lehetőség van ún. multiprocessz szimulációra is, ahol a párhuzamosan futó folyamatok egymásra hatása vizsgálható.

Az eszközöknek általában kifinomult BAM (Business Activity Monitoring) képességei is vannak. A manager eszköz segítségével valós időben monitorozhatók a folyamatok, működésükbe szükség esetén be lehet avatkozni. A Dashboard pedig a futtatott folyamatok historikus adatainak analízisét teszi lehetővé.

A sikeres SOA-projekt alapja annak megértése, hogy az IT-megoldás önmagában, mint eszköz nem elegendő. Szükség van egy jól működő szervezetre is, amely a SOA által meghatározott elveket követve működik.

A SOA filozófiájának elsajátításához ezen túlmenően szükség van egyfajta szervezeti érettség elérésére az implementálók oldaláról, valamint az üzleti és informatikai területek együtt gondolkodásának kialakítására is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a SOA-projektek során a legnagyobb probléma a különböző területek közti kommunikációs szakadék. Az üzleti területek képviselői látják céljaikat, de a legritkább esetben ismerik az oda vezető informatikai utat. Az IT-szakemberek viszont biztosítani tudják a rendszerek optimálisabb együttműködését, a SOA-alapú működésből fakadó előnyöket, de nem mindig tudják, melyek a szervezet, az üzleti stratégia szempontjából kívánatos lépések, elérendő célok.

A SOA bevezetés kezdete alapvetően 3 fontos egységből áll össze, amelyek nélkülözhetetlenek egy sikeres SOA projekthez. Ezek az alábbiak:

• Előkészítés: Feladata elsősorban az üzleti és IT támogatás megszerzése, a kulcs szervezetek azonosítása és a RoadMap definiálása
• Pilot: Szükséges kialakítani a SOA Governance csapatot és folyamatot, definiálni az IT fejlesztési szabályokat és elindítani a kiválasztott a Pilot folyamat implementációját
• Bevezetés: SOA implementáció